Gondolatok

Szárnyat növeszt. Röpteti magát. A fénybe száll.

Ami bezárul, az nyitódhat. Az érzelmekről faggatnak, amelyek jönnek-mennek, erősödnek, halványulnak, elillannak. Vajon, milyen a lelkiségem, min gondolkodom sokat? Foglalkoztat

a természet, a környezet, az univerzum állapota, meg a családom, a rokonaim, a barátaim és általában az emberek sorsa. Hogyan tudunk úgy élni, hogy a saját boldogságunkkal másokat is boldogsággal töltsünk el. Ez idea. Lehet tudatos és tudattalan, spontán, tudat alatti. A művelt ember érzelmi hálója erősebb, vagy a műveletlené, a faragatlané? – Emlékszem az egyik főnökömre, aki olyan szerelmet élt meg, amely ránk is sugárzott, mindannyiunkkal szeretettel foglalkozott. Biztos vagyok abban, hogy az érzelmek a megértéssel, belátással tovább erősödnek. – A líra az, ami leginkább megszólít minket (legalábbis a legtöbbünket), és hatást gyakorol ránk. 

Többet tud, többet tanult, alkalmazni képes. Hinni akarok benne, hogy jól meg fog élni.

A háborítatlan természetben érzi jól magát, amit magának kell megteremtenie…

Mire megöregszünk, talán meg is nyugszunk, vagy még nyugtalanabbak leszünk? A bölcsesség az öregek kincse (vannak kivételek), vagy mégsem?

Aki egyszer orra esett, az többé nem hordja fenn az orrát?